A töltött molnárkalács a fürdővárosi élet elengedhetetlen kelléke. A történelmi források arról tanúskodnak, hogy a töltött molnárkalács a városi polgárság körében már a 18. század végén kedvelt édes csemegének minősült. Mariánské Lázně városában 1856 óta készítik ezt a helyi különlegességet.
A töltött molnárkalács elődje valószínűleg a templomi ostya lehetett. Ezt már a középkor óta nyílt lángon, sütővasnak nevezett ostyasütőformában sütötték. A későbbiekben az sütővasakat kerek ostyák sütésére is alkalmazták. Domborművekkel, évszámokkal vagy az ostyát készítő mester nevével lehettek díszítve.
Egy 19. századi legenda szerint a töltött molnárkalács születésénél egy a Teplá községben található premontrei kolostor ügyes szakácsa bábáskodott. Amikor ugyanis egy alkalommal azt a feladatot kapta, hogy a vendégek részére valami újfajta csemegét készítsen, eszébe jutott, hogy ehhez sütővasat vesz igénybe. A vízből és lisztből készített egyszerű tésztát cukorral és tejjel egészített ki, és a sült ostyarétegek közé mogyoróból, cukorból, fahéjból és más egyéb finom fűszerekből készült ízletes keveréket hintett, majd az egyes ostyarétegeket összesütötte. A desszert nagy sikert aratott, és így a recept hamarosan átlépett a kolostor falain. Így született ez a finomság.
Az ismert cukrászdinasztiát alapító Franz Wittmayer termékei kétség kívül a késő 19. század legkeresettebb csemegéi közé tartoztak. Franz Wittmayer a cukrászmesterséget Mariánské Lázně városában tanulta ki. Ez volt az első olyan cseh cukrászda a határvidéken, ahol valódi töltött molnárkalácsot sütöttek.
A töltött molnárkalács első világháború utáni csehországi történetének legnagyobb személyisége minden kétséget kizáróan Josef Homolka (1892-1988) volt, aki a töltött molnárkalácsok sütésével kapcsolatos tapasztalatait Mariánské Lázně városában szerezte. Három évet töltött kísérletezéssel, míg végül sikerült elkészítenie az első adag csokoládés töltött molnárkalácsot.
A második világháború után a töltött molnárkalácsok gyártását a privát kistermelők kezéből az állami irányítású gyárak vették át, de az ostyák gyártása nem szűnt meg. 1950-t követően az ostyák gyártása a Mariánské Lázně városában található Mácha utcai volt Victoria kávéház épületében folytatódott. Itt kezdődik az 50. évek végén az új, háromszög alakú töltött molnárkalácsok gyártása.
A gyártás korszerűsítése érdekében bevezetésre kerülnek a félautomata sütőgépek, valamint a gépi tésztakészítés. A gyár átépítését követően a vállalat 1974-ben veszi fel a máig használatos Kolonáda nevet.
A hagyományos Kolonáda töltött molnárkalács kiemelkedő minőségének köszönhetően a mai napig a legkeresettebb csemegék közé tartozik. A siker titka az eredeti receptben és a szigorúan betartott, megfelelő odafigyelést és időt igénylő gyártástechnológiában rejlik. A sütőformák bronzból készülnek, a kerek ostyalapok pontosan meghatározott hőmérséklet és páratartalom mellett akár négy hétig is érhetnek, majd sütés előtt a mai napig kézzel hintik meg őket mogyorókeverékkel.
Oplatky kolonáda
